Diabéteszes retinopátia

Mi a diabéteszes retinopátia?
A kezeletlen vagy rosszul kezelt cukorbetegség a magas vércukortükör által a retina kis véredényein (kapillárisain) károkat okoz. Ezek a károk mindkét szem vakságához vezethetnek, ha nem végezzük el időben a megfelelő kezelést.
 
 
Mikor veszi észre a cukorbeteg ezeket a szemkárosodásokat?
A kapillárisok károsodásai kezdetben nincsenek hatással a látásműködésre. Csak akkor, ha kiterjedt érelzáródás vagy zsírlerakódásos duzzanat jelenik meg a látóközpontban, vagy ha érdaganat által vérzés lesz az üvegtest terében, a cukorbetegek felfedezik a látásromlást. Ezután a látásromlást ugyan lehet csökkenteni, de teljesen visszavonni nem.
 
 
A retinopátia megjelenése
Nagy különbségek vannak az 1-es és 2-es típusú cukorbetegek között. Mert az 1-es típusúak korán felismerhetőek, a retinakárosodás általában csak a legalább 10 éve tartó diabétesz után lép fel. Ezzel szemben a 2-es típusúaknál az esetek 20%-ában, már a diagnózis felállításakor felismerhető a diabéteszes retinopátia.
 
A cukorbetegek 50%-a nem tud a betegségéről, egyáltalán  nem ritka, hogy diabéteszkor a szemek rutinvizsgálatánál egy fennálló diabéteszes retinopátiát fedeznek fel. Magyarországon körülbelül 1-1,5 millióan szenvednek ismert vagy nem ismert cukorbetegségben, ennek a 4,5%-a szenved vakságban.
 
 
A retinopátia észlelése
A retina károsodása csak a szemfenék vizsgálatánál, kitágult pupillánál ismerthető fel. Minden cukorbetegnek, még ha jó látási képességekkel is rendelkezik, el kell végeztetnie egy szemorvossal, évente legalább egyszer egy szemfenék vizsgálatot. Azonban a nem cukorbetegeknek is rendszeresen el kell menniük egy szemorvoshoz megvizsgáltatni, hogy valóban egészséges-e a szemük!
 
 
Változások a szemfenékben
Az első látható változások kismértékűek, a kapillárisok zsákszerű kiterjesztései, az úgynevezett mikroaneurizmák. A mikroaneurizmák viszonylag ártalmatlanok, nem befolyásolják a látást és spontán, kezelés nélkül eltűnnek. Ez elsősorban akkor történik, ha a vércukorbeállítás kielégítő.
 
A mikroaneurizmák mellett azonban vérzések, duzzadások és kristályos zsírlerakódások is megjelenhetnek.
 
Ezek a károk látászavarokat okoznak, ha a látóközpont területén lépnek fel. Beszélünk még diabéteszes makulopátiáról, vagy klinikailag szignifikáns diabéteszes makulaödémáról.
 
Ezzel szemben a kapillárisok kiterjedt elzáródása a perifériás retinán ismeretlen marad, amíg az érdaganat által vérzés nem alakul ki az üvegtestben. Ez a proliferatív retinopátia azonnali kezelést igényel, mivel teljes vakságot okozhat.
 
 
Mik a további vizsgálatok a felfedezett retinopátiánál?
Egy kezdeti retinopátiát fotografikusan dokumentálhatunk. Így könnyen nyomonkövethető és a romlást is gyorsan fel lehet ismerni. Egy diabéteszes makulopátiánál vagy egy érdaganat gyanújánál fluoreszcens angiográfia megy végbe. A könyök vénáiba festékanyagot fecskendezünk, majd néhány másodperc után eléri a szem ereit és megfesti őket. Ez a megfestés speciális filter által lesz fényképezve.
 
A így megszerzett fekete-fehér képek pontosan mutatják a mikroaneurizmákat, a kapilláris elzáródásokat, ödémákat és cellanövekedéseket. A makula duzzanatát, a makulaödémát, optikai koherens tomográfia (OCT) segítségével mérjük. Egy egész gyenge lézersugár segítségével csinálunk a retináról egy metszeti képet.
 
Több ilyen képből egy pontos térképet kapunk a retináról, az ödémazónák szín szerinti kihangsúlyozásával.
 
 
Mi történik, ha retinopátiát fedezünk fel?
Ha a retinopátiát már a diabétesz kezdeti diagnózisánál felfedezzük, akkor a diabéteszterápia ellenére a romlás rizikója fennáll, ezért elengedhetetlenek a rendszeres kontrollok rövidebb időközönként.
Hosszú évek eltelte után előjön egy retinopátia egy jól beállított diabétesznél, a romlás rizikója csökkent, a kontrollok természetesen a továbbiakban is fontosak, ahhoz, hogy időben elkezdhessék a megfelelő kezelést.
 
 
Mikortól kell a retinopátiát szemorvossal kezeltetni?
Egy retinopátiát akkor kell kezelni, ha a látási képesség fenyegetve van a retina duzzanata által a makula területén, vagy már azáltal csökkent, vagy ha érburjánzás lép fel.
 
 
A retinopátia kezelése
Először a páciens kezelő orvosa által fel kell venni a kapcsolatot a szemésszel és együtt próbálni azt elérni, hogy a vércukor és a vérnyomás optimálisan legyen beállítva. Ha a vizsgálat során a retinán érburjánzásokat, úgynevezett proliferációt találnak, a külső retinaterületeket kell kezelni, egy retinális lézerkezelést viszünk véghez, amelynél a látóközpont és a látóidegek érintetlenek maradnak. Ezáltal a károsodott retina nagy része sivár marad, ami a daganatok kiszáradását okozza. Egy komplett panretinális koaguláció után is előfordulhat az üvegtest vérzése, de ezek sokkal gyengébbek és gyorsabban felszívódnak.
 
Ha a központi retina duzzanatainak vizsgálata során makulaödémát találnak, az ödémás területen egy gyenge retina koagulációt, egy fokális lézerkoagulációt visznek végbe. Ezáltal az ödéma néhány hónap után lecseng és a zsírlerakódások képződését megakadályozza.
 
A látás a kezelés után néhány napig lehet, hogy sokkal rosszabb lesz, mint a kezelés előtt, mert a duzzanat a lézeres operációt követően rövid ideig még növekedhet.
 
 
Egyéb kezelési módszerek
Azoknál a betegeknél, akiknél csak a lézerkoagulációval nem értek el a kezelésben sikeres eredményt, vagy sebészeti beavatkozást - mint az üvegtest vitrektomia kivágása -, vagy - a jövőben – a szem rendszeres gyógyszeres injekciózását viszik végbe.
 
Ezek a gyógyszerek blokkolnak egy retinopátiánál egy gyarapodó növekedési hormon ( VEGF) képződését, és ezáltal a retina duzzanatát és egyidejűleg az érdaganatot csökkenti.
 
 
Mit tehet maga az ember?
Nagyon fontos, hogy időben felismerjük a fennálló cukorbetegséget. Ez csak akkor sikerül, ha rendszeresen ellenőrzi Önt a háziorvos, mert a 2-es típusú diabétesz a kezdetekkor semmilyen panaszt nem okoz. A diagnózis felállítása után szükséges a rendszeres ellenőrzés a háziorvos által (cukorbeállítás, vérnyomás, vérzsír, vesefunkciók, szív), másrészt a szemfenék rendszeres vizsgálata a szemésznél.
 
A cukorbetegeknek meg kell próbálni lehetőség szerint sokat megtanulni a cukorbetegségről és az azzal járó következményekről. A nagy kórházakban is és az önsegítő csoportok keretében is rendszeres képzések vannak a cukorbetegeknek, ahol megtanulhatnak a betegséggel együtt élni, és a következményeket, mint a retinopátiát vagy a veseelégtelenséget késleltetni vagy megakadályozni.